Jarosław Kaczyński, a lengyel nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) vezére sokak fejében Lengyelország afféle titokzatos, teljhatalmú uraként él. Tény persze, hogy Kaczyński nélkül nem születnek fontos politikai döntések Varsóban, de az is igaz, hogy a PiS uralma közel sem annyira betonbiztos Lengyelországban, mint ahogy az elsőre tűnhet.
A szerdán elfogadott, megosztó médiatörvény nyomán kialakult kormányválság éppen erre mutat rá. Elképzelhető, hogy Lengyelország kormányozhatatlanná válik?
PiS-matek
Habár a lengyel kormányt általánosságban a PiS-szel szokás azonosítani, a helyzet ennél valamivel komplikáltabb. Nagyjából két évvel ezelőtt, amikor legutoljára szejm-választásokat tartottak Lengyelországban, a Jog és Igazságosság nagyon jó eredményt ért el: a szavazatok 43,6 százalékát szerezték meg.
Ez a mai lengyel köztársaság történetének legnagyobb arányú választási győzelme.
Az abszolút többséghez viszont nem volt elegendő; ezt csak két kisebb párttal megkötött szövetség árán sikerült elérni.
Az efféle szövetkezés persze mindig magában hordozza azt a lehetőséget, hogy a kisebb partnerek egyszer csak felállnak az asztaltól, onnantól pedig esetleges, hogy a nagyobb partner – relatív többség ide vagy oda – sikeresen tud-e kormányozni a továbbiakban is. A PiS 2019 után két törpepártot, a Szolidáris Lengyelországot (SP) és az Egyetértést (Porozumienie) volt kénytelen maga mellé ültetni – előbbi még konzervatívabb, utóbbi mérsékeltebb, mint a Jog és Igazságosság.
A többség így is elég vékonyka volt a kormányalakítás óta. Sem a Szolidáris Lengyelországnak, sem az Egyetértésnek nincs saját frakciója, viszont ha valamiért úgy döntenének, hogy alapítanak egyet, azzal igen nagyot üthetnének a PiS-en – csak az Egyetértés tizenegy képviselőt vinne magával. És most éppen ez történik.
A TVN-törvény
A kormány ugyanis nemrégiben benyújtott a szejmnek egy törvényjavaslatot, ami alapvető változásokat irányzott elő a lengyel médiapiacon. Az új médiatörvény a jövőben
csak abban az esetben adna sugárzási jogot külföldi médiumoknak, ha azok központja az Európai Gazdasági Térség területén belül található.
Olyan cégnek sem adható meg a sugárzási jog, amely az EGT-n kívül bejegyzett vállalatcsoport tagja, így a médiatörvény megakadályozza, hogy közbeiktatott leányvállalatok útján Moszkvából vagy éppen New Yorkból irányított tévécsatornák sugározzanak Lengyelországban.